A sok szenny és a rettenetes higénés állapotok miatt sorra ütötték fel a fejüket a gyilkos járványok. Buda láttképa 1686-ban. Az ostrom szinte teljesen romba döntötte a várost, és a 17. század utolsó éveiben borzalmas higénés körülmények uralkodtak Budán (Egykorú rézmetszet) Forrás: Wikimedia Commons A kor legsúlyosabb és méltán rettegett járványa a pestis, a 17. század végétől 1691 és 1773 között többször is megtizedelte Buda lakosságát. A pestis a középkor és a korai újkor legrettegettebb, fekete halálként emlegetett járványa volt Forrás: Origo Mivel akkoriban még nem tudták, hogy a szörnyű kór terjedéséért a rengeteg szemétkupac és az utcákra kifolyt szennyvíz miatt mindenütt elszaporodó köztesgazda patkányok a felelősök, hogy megakadályozzák a pestis terjedését, a magisztrátus árokkal vetette körbe a várost, és amikor kitört a járvány, lezárták Buda mind a négy kapuját is. Pestisdoktorok, a jellegzetes, madárcsőrszerű álarcban. A rettegett járvány még a 18. században is rengeteg áldozatot szedett Forrás: vianart A fekete halált a kor embere Isten büntetésének vélte, ezért bűnbánatot tartottak, vezekeltek és fogadalmat tettek, aminek megerősítésére közadakozásból fogadalmi emlékeket építettek.
Nem sokáig állt a helyén az eredeti emlékmű Az 1691-es járványt követő évben a város elöljárósága két olasz mestert, Ferretti Bernát szobrászt és Ceresola Vareio építészt bízta meg egy díszes fogadalmi emlékmű elkészítésére. Az emlékmű alapkövét 1700-ban rakták le, de pénz híján a díszes barokk stílusú monumentumot csak 1706-ban állították fel a téren. A Mátyás-templom látképe madártávlatból, az előtte álló Szentháromság-emlékművel Fotó: Kálló Péter A Rákóczi-szabadságharc idején 1709-ben újabb járvány ütötte fel a fejét, ekkor az eredeti emlékművet áthelyezték Újlak külvárosába, melynek helyébe a magisztrátus egy nagyobb, díszesebb szoborcsoportot szándékozott felállítani. Ezt az ékesebb emlékművet Ungleich Fülöp szobrász, a rajta lévő domborműveket, címereket Hörger Antal faragta kőbe, és 1713. június 11-én avatták fel, ez áll mind a mai napig a Szentháromság téren. Csak 1877-től viseli a tér a mai nevét A budai várnegyed egyik legszebb és leghíresebb tere egyébként csak 1877-ben, Pest, Buda, és Óbuda egyesítése után kapta meg a Szentháromság tér elnevezést az emlékmű után, előtte Mária tér, Oszlop tér, Vásár tér, illetve Városháza piaca volt a híres tér neve.
A domborművek között három címert fedezhetünk fel: a Habsburg császárét, Budáét, és Magyarországét. Több műemlék is emlékeztet a múlt borzalmas járványaira Budapest területén azonban nem csak a Szentháromság téren álló szoborcsoport állít emléket a 18. század súlyos pestisjárványainak. A budavári Mátyás templom, és az előtte álló Szentháromság-szobor a főváros egyik legnevezetesebb látnivalója Fotó: Kálló Péter A Krisztina téren látható Mária szobor szintén a pestis miatt emelt fogadalmi emlék, amit 1702-ben állíttatott fel egy budai üveges mester a mai Magyar Jakobinusok terén, és amelyet 150 évvel később helyeztek át a Krisztina térre, az ott álló plébániatemplom mellé. A Krisztina-téri Havas Boldogasszony plébániatemplom, amelynek kertjében 1927-ben állították fel a pestisemlékmű Mária szobor eredetijének másolatát Forrás: Wikimedia Commons Mivel megrongálódott, hogy megóvják az enyészettől, 1927-ben múzeumba vitték, így napjainkban csak a másolata áll az eredeti szobor helyén. A pestis dúlta időszakban épült a mai Rókus kórház elődje is.
Magyarország annyiban azonban különbözött, hogy itt katonai kormányzás volt érvényben, amely a "jogeljátszás elméletére" alapult, és a "lázadó", meghódított ország elnyomása, megbüntetése volt a cél. Ennek részeként a korábban önkormányzattal rendelkező városok, szabad királyi vagy mezővárosok központi irányítás alá kerültek, a városokat a katonai körzetparancsnokok és a polgári kerületi főbiztosok kormányozták. A polgármester kinevezése a császári megszálló hadsereg főparancsnoka, Haynau és a császári biztos Geringer Károly jogkörébe került. (Bécsben egységes osztrák birodalomban gondolkodtak, ezért Magyarországot 1850 őszétől mesterséges, központilag kormányozott körzetekre osztották. ) Buda és a távolban Óbuda 1853-ban (Fotó: Wikipedia) Pesten, Budán és Óbudán a választott testületek helyett az irányítási, igazgatási feladatokat a kerületi főispán által kijelölt községtanács látta el. Budát és Óbudát e rend szerint közigazgatásilag összevonták. 1849. november 8-án politikai, december 19-én pedig közigazgatási szempontból egyesítette a két várost, ez 1850. január 1-jén lépett életbe.
Forrás: M1 ------------------------------------------------------------------------------------------------- Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Online Médiát! Köszönjük, hogy a Online Médiát választottad! Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk! Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected]. Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz! Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek! Főszerkesztősége Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Online Média nézeteit tükrözik!
A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a nyolcadik. Az egyesítést követően vízvezeték- és csatornahálózat épült, illetve megindult a lóvasút, villamosvasút, majd 1896-ban Európa első földalatti vasútja. A két világháború komoly károkat okozott, a műemlékek nagy része megsérült, illetve elpusztult. Az újjáépítés során jött létre a ma látható lakótelepek és gyárak többsége.
Buda és Pest városok története szorosan összekapcsolódott Óbuda történetével is. A három város a XIX. század első felében forrt egybe, egy közös testvér-fővárossá. Már azelőtt így tekintettek e három városra az emberek, mielőtt hivatalosan is megtörtént volna az egyesítés. Buda volt az ország hivatalos fővárosa a XIX. század első felében, annak ellenére, hogy az Országgyűlés Pozsonyban ülésezett, a király pedig Bécsben székelt. (A 12 pont egyik követelése is az volt, hogy az Országgyűlés költözzön Budára. ) Pest növekedett a legdinamikusabban, ez volt a kereskedelem és a lassan megjelenő ipar központja, mg Óbuda önálló mezőváros volt. A Szemere-kormány 1849 nyarán hozott rendelete, amely egy várossá forrasztotta Budát, Pestet és Óbudát, pár hétig élt, a forradalom leverése után a megszálló osztrák hatóságok e döntést semmisnek tekintették. Báró Julius Jacob von Haynau (fotó: Wikipédia) Világos után a birodalomban az 1849-ben bevezetett olmützi alkotmány rendelkezései váltak irányadóvá.