Hirdetés A Nagyon fáj kötet címadó verse, a Gyömrői Edithez írott szerelmes versek egyik legjelentősebb darabja talán a leginkább alkalmas arra, hogy József Attila gyötrelmes szerelmi élményéről valló kései szerelmi líráját jellemezzük. A költő második pszichoanalitikus kezelése már jó ideje (1934 ősze óta) tartott, amikor az első Gyömrői Editnek írott, a Szép Szóban Egy pszichoanalitikus nőhöz, kötetben Gyermekké tettél címet viselő, még bizakodással teli verse, 1936 tavaszán megjelent. Az ugyanezen a tavaszon kelt Szabad-ötletek jegyzéke azonban világosan mutatja a költő érzéseinek ambivalens jellegét: vonzódását az érdekes-szép fiatal asszonyhoz, a visszautasítás miatti frusztrációt és az ebből fakadó ellenséges indulatokat. Az 1936. őszi versekben aztán ez az ambivalencia és ennek részeként az ellenséges indulat eluralkodik, sőt helyenként ijesztő méreteket ölt. A költő és analitikusnője, illetve annak vőlegénye között botrányos jelenetek zajlanak le, ami év végére a kettejük közötti kapcsolat megszakításához vezet.
Hallja, mig él. Azt tagadta meg, amit ér. Elvonta puszta kénye végett kivül-belől menekülő élő elől a legutolsó menedéket. A mély hatású vers alapélménye a tömény fájdalom, amelyből művészileg értékes, szép költemény született. Valósággal állati ösztönök munkálnak a mélyén, zsigerből sikolt fel belőle a panasz. A költő teljesen lemezteleníti a lelkét, már-már szemérmetlenül őszinte. A műben nyolcszor hangzik föl a fájdalmas kiáltás: " Nagyon fáj! ", hogy a címzett "hallja, míg él". Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A Nagyon fáj! 1936 október-novemberében keletkezett, József Attila utolsó kötetének címadó verse. Ihletője a Gyömrői Edit pszichológusnő iránt érzett patologikus szerelem. József Attila 1931 táján kezdett pszichoanalízisre járni ideges eredetű gyomorpanaszai miatt, és 1935-36-ban Gyömrői Edit kezelte. A beteg költő anyahiányát, szeretethiányát átvitte a pszichológusnőre, aki legfőbb bizalmasa, támasza, egyetlen reménysége lett. Az indulatáttétel vagy indulatátvitel Freud egyik teóriája, mely szerint a páciens át tud vinni egy érzelmet egyik személyről a másikra, jelen esetben József Attila az analitikus személyére vitt át egy olyan érzést, amelyet kora gyerekkorban édesanyja iránt érzett. Tehát a Gyömrői Edit iránti szerelem a költőnek az édesanyjához való erős, de kielégítetlen érzelmi kötődéséből származik. Ebben a szerelemben József Attila a Mama iránti mély, sérelmekkel teli szeretetet élte újra. A pszichológusnőtől pedig gyengédséget, teljes odaadást, szerelmet várt. Gyömrői Edit ugyan jóindulatú volt, de a költő érzéseit nem viszonozta.