Szinyei Merse Pál Lilaruhás Nő
A Lilaruh�s n� egyike a legn�pszer�bb magyar festm�nyeknek. Sz�nvonala nem �ri el a Maj�lis �t, kem�nyebb �s nem olyan egys�ges: a bar�ti tan�csok, kritik�k, egy�tt�rz�sek n�lk�l alkot� m�v�sz izol�ci�j�nak eredm�nye. Hoffmann Edith szerint: "A Lila arck�p hat�sos, jelent�keny term�ke a maga kor�nak, k�r�lbel�l az, amire B�cklin Szinyeit illet�leg a Maj�lis fest�sekor gondolt... de a m�v�sz �let�t eddig vez�rel� probl�ma szempontj�b�l, meg kell vallanunk, hogy nem plein air k�p �s nincsen benne semmi forradalmi. Ha nem keresn�k benne a Maj�lis fest�j�t, telve voln�nk elragadtat�ssal �s nem volna semmi hi�ny�rzet�nk. De ezek a b�jos vir�gok a kellet�n�l apr�l�kosabban vannak festve, az alak kem�nyebben van rajzolva, mint a Maj�lis alakjai, a gy�ny�r� kezeken �s a l�lekkel teli arcon m�terem�rny�kok �lnek. Az atmoszf�ra hat�sa... nem �rezhet� az alakon. Az eg�sz m�... elragad�an sz�p r�szletekre hull sz�t... Ha M�nchenben a Z�ld gyepen �l� n�t esetleg arck�pnek sz�nta Szinyei s evvel egy�tt a probl�m�t is felismerte, v�gzetes hiba volt, hogy nem t�rekedett ennek a legnehezebb �s legnagyobb mer�szs�get k�v�n� feladatnak (ti.
Szinyei merse pál lilaruhás no credit check
- A mackó és a zongora
- Dr hibbey csaba magánrendelés tatabánya
- Ki volt a "Lilaruhás nő"? | KultúrZsiráf
- Így szólt hozzám a dédapám x faktor
- Avatar aang legendája 2 könyv 12 rész 2
- ASUS VivoBook Pro 17 N705 laptop akció | DIGIPRIME laptop bolt és webáruház
- Mennyit keres egy pedagógiai asszisztens 2019
- Szinyei merse pál lilaruhás no 2002
- Katie Fforde: Egy másik élet
Az eg�szalakos k�pm�s a fest� fiatal feles�g�t �br�zolja. A m� minden jelent�s�ge ellen�re is visszal�p�st jelent a Maj�lishoz k�pest. A t�jk�pi h�tt�rrel �br�zolt alak nincs igazi egys�gben a t�jjal. A k�p m�teremben k�sz�lt. �rdekes megjegyezni, hogy feles�ge 1887-ben elv�lt Szinyeit�l �s 101 �ves kor�ban 1952-ben halt meg. A m�r�l r�szletes elemz�s a Sz�z sz�p k�p c�m� �ssze�ll�t�sban olvashat�, a Magyar Elektronikus K�nyvt�r ki�ll�t�term�ben.
Előnyök: 14 napos visszaküldési jog Hosszúság kiválasztása Egyéb ajánlatok (1 ajánlat) Garancia 12 hónap 23. 290 Ft Normál kiszállítás: Mások a következőket is megnézték Részletek Általános jellemzők Terméktípus Festmény Darabszám/szett 1 Forma Négyszögletes Keret típus Keret nélküli Technika Digitális nyomat Téma Emberek Anyag Vászon Keret anyaga Fából készült Festék típusa Tinta Általános tulajdonságok Hosszúság 60 cm Szélesség 80 cm Gyártó: Képáruház törekszik a weboldalon megtalálható pontos és hiteles információk közlésére. Olykor, ezek tartalmazhatnak téves információkat: a képek tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban, egyes leírások vagy az árak előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak a gyártók által, vagy hibákat tartalmazhatnak. A weboldalon található kedvezmények, a készlet erejéig érvényesek. Értékelések (2 értékelés) Értékelés írása Sajátod vagy használtad a terméket? Kattints a csillagokra és értékeld a terméket Értékelés írása Szűrő: Csak az igazolt vásárlások Toggle search Kiváló Tökéletes.
Nincs ember, aki ne ismerné Szinyei Merse Pál legismertebb festményét, az 1874-ben készült Lilaruhás nő -t. De vajon hányan tudják, hogy ki volt ez a klasszikus szépségű asszony? A Magyar Nemzeti Galéria legféltettebb kincsei közé tartozik, kis túlzással, de bátran mondhatjuk a festményre, hogy ez a magyar Mona Lisa. A meghökkentő színellentétekre komponált kép festőjének élete legalább annyira érdekes, mint modelljéé. Szinyei Merse Pál 1872-ben vette feleségül a bécsi illetőségű Probstner Zsófiát, akinek sok-sok képen megörökítette kedves arcát, finom vonásait és átható tekintetét. Házasságukból öt gyermekük született, de közülük csak kettő élt meg magasabb kort, három lányuk fiatalon elhunyt diftériában. A család kezdetben Jernyén élt, Szinyei Merse itt kezdte el festeni a Lilaruhás nő című képét. A modell sok évvel később így emlékezett vissza arra az időre: - Az első gyerekünket vártam, úgy ültem modellt, otthon, Jernyén, a lila tafota ruhában. Azt is magam varrtam, mert nem költöttem varrónőre.
Persze nem kinn a mezőn ültem modellt, azt Pali kívülről tudta. Minden fűszálat, minden sárga kikericset ismert, a lila, sárga és zöld szín finom hármashangzatáról beszélt akkoriban folyton. Nekem már a könyökömön jött ki. Benn, a műteremben is fárasztott a modellülés. A fiam gyorsabban fejlődött, mint a kép. A lila ruha szűk volt, szorított. Talán ezért lett kicsit szenvedő az arckifejezésem a képen. Sárga ruhás arckép Szinyei Merse Pál később is több ízben hozzáfogott, hogy a szép Probstner Zsófiát lefesse, de minden alkalommal elégedetlen volt az eredménnyel. A két jelentősebb, befejezetlenül maradt portré a Sárga ruhás majd a Vörös ruhás arckép. Mindkettő friss, áttetsző színekkel festett portré. Talán amiatt hagyta őket befejezetlenül, mert nem érezte elég meggyőzőnek a környezetet, illetve a figura szituációját. Nagy port kavart az 1882-ben készült Pacsirta, melyen egy hölgy ruha nélkül fekszik a mezőn, s az égen szálló madarat figyeli. A festő akkoriban azt állította, hogy modellje egy osztrák lány volt, ám Zsófia halála előtt bevallotta, hogy az a mű is őt ábrázolja.
Vissza a találatokhoz Alkotó Szinyei Merse Pál Szinyeújfalu, 1845 – Jernye, 1920 Készítés ideje 1874 Tárgytípus festmény Anyag, technika vászon, olaj Méret 103 × 76, 6 cm Leltári szám 5078 Gyűjtemény 19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály Kiállítva A műtárgy megtekinthető az állandó kiállításban A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak. A gyűjtemény további műtárgyai Kiállításaink közül ajánljuk
A magyar Mona Lisa. Ezt szokták mondani a legismertebb, magyar művész festette női alakra. A Lila ruhás nő című festményt, melyen csodás, lila turnűrös ruhakölteményben, réti virágokkal a kezében üldögél egy fiatal nő, alighanem mindenki ismeri. A modell kilétét azonban inkább csak a művészettörténetben jártasabbak ismerik. Ki volt a titokzatos nő? A festő, Szinyei Merse Pál ábrándozó modellje Zsófia volt, a felesége, akivel 1873-ban keltek egybe. A Lila ruhás nő A Lila ruhás nő című kép a festő és párja kapcsolatának korai szakaszában, 1874-ben készült. Zsófia saját maga varrta csodás, lila ruháját, ám az egyre és egyre szűkebb volt rá: a kép készültekor várandós volt első közös gyermekükkel. A háttérben elterülő, zöldellő mezőt Szinyei saját fantáziája szerint festette felesége mögé. A festményt ugyanis, bár úgy tűnhet, kint készítette, műteremben alkotta meg Szinyei. Ezt a Zsófia arcára vetülő fényeken is látni, melyekért, ahogy az erős kontúrokért is, a festőt sok kritika érte. A kritikák egyébként mindig nagyon rosszul érintették őt, mivel lelkileg elég labilis személyiség volt.
Bizonyos, hogy napjainkban senki sem tartja impresszionist�nak sem az eg�sz mindens�get szenved�lyesen mag�hoz �lelni akar� Van Goghot, az eur�pai "hazugs�gokt�l" elfordul� Gauguint, s az Aix-en-Provence-i �nsanyargat� "nagy k�nait", C�zanne-t. A mai �rt�krendben Odilon Redon szimbolizmusa, Feuerbach fennk�lt antikvit�s-kultusza, Gustav Moreau orient�lis �lomk�pei, Mar�es egyre impon�l�bb klassziciz�l�sa nemcsak a k�z�ns�g k�r�ben, de a m�v�szett�rt�net�r�sban is rehabilit�l�dott. �gy B�cklin is visszanyerte rangj�t: csod�ljuk l�rai erej�t, a mitol�gi�t �jra�lmodni tud� fest�i k�szs�g�t, fant�zi�j�nak gazdags�g�t, vagyis meg�rtj�k, elfogadjuk Szinyei Merse ir�nta �rzett csod�lat�t. A Piloty-f�le historiz�l� akad�mizmus, majd a M�nchenben is felt�r� naturalisztikus szeml�letm�d elterjed�se idej�n B�cklin a k�lt�is�get, a k�pzeletnek a verizmussal szembeni els�bbs�g�t k�pviselte. Emiatt ker�lhetett az �lm�nyeihez er�sen ragaszkod�, szinte term�szet gyermek�nek tarthat� Szinyei Merse B�cklin vonz�sk�r�be.
R�gi szok�s szerint ezen a napon mondtak Jerny�n apj��rt �s anyj��rt gy�szmis�t �s akkor a m�g �l� csal�dtagok mind elj�ttek Jerny�re, ha tehett�k. Tal�n f�l �vvel hal�la el�tt mondta nekem, hogy a jernyei temet�ben akar eltemetve lenni, �s s�rja eg�szen olyan legyen, mint apj��; nagy t�lgyfa kereszt. Ne �ll�tsanak neki valami d�szes s�reml�ket, � ugyanolyan egyszer� s�rban akar nyugodni, mint �desapja, akit annyira szeretett �s tisztelt. Mikor �n m�sr�l pr�b�ltam besz�lni, hogy ne foglalkozz�k ilyen szomor� gondolatokkal, akkor azt mondta, hogy ez �t nem izgatja, hiszen h�l�val gondol arra, hogy oly sok mindent meg�lt, sok sz�pet, �rdekeset l�thatott. M�g azt sem b�nja, hogy a h�bor�t meg kellett �lnie, mert minden �rdekli, ami a vil�gban t�rt�nik, a technika v�vm�nyait is megcsod�lta. Egy ilyen �lm�nyekben, tapasztalatokban gazdag �letre visszatekinteni nem szomor� dolog, ink�bb �rdekes. De ha m�r menni kell, nem panaszkodom, hiszen �ppen el�g volt ennyi. Nagyon szerette az �letet, �gy, amint van - f�ny- �s �rnyoldalaival egy�tt, gazdag lelke ezt a v�ltozatos teljess�get a maga eg�sz�ben szerette.