Hol Koronázták Meg Mátyás Királyt
- Mátyás királlyá koronázása - Cultura.hu
- Ennyibe került Mátyás királynak a Szent Korona visszaszerzése
- Mátyás királlyá koronázása - A Turulmadár nyomán
- 540 éve koronázták meg Mátyás királyt | National Geographic
- 555 éve koronázták meg Mátyás királyt! Iszonyú drágán vette az ereklyét
V. L�szl� maga is B�csben t�lt�tte uralkod�sa nagy r�sz�t, mik�zben a koron�t "meg�rz�" III. Frigyes pr�b�lt min�l nagyobb befoly�st nyerni a fiatal kir�ly nevel�s�ben �s az orsz�g �gyeiben. Nem v�letlen, hogy V. L�szl� hal�lakor sokan �t v�dolt�k m�rgez�ssel, az elhunyt kir�ly rokonak�nt ugyanis jogot form�lhatott a magyar tr�nra, es�lyeit pedig a Szent Korona jelent�sen n�velte. A Jagell� �s Habsburg aspir�nsok ellen�ben azonban Hunyadi M�ty�s lett a kir�ly, akinek csapatai 1458-ban a N�met�jv�ron megkoron�zott III. Frigyes t�mogat�it k�tszer is megvert�k. 1461-ben a cs�sz�r �jabb k�s�rletet tett a magyar tr�n megszerz�s�re, �m Podjebr�d Gy�rgy, M�ty�s ap�sa, a cseh rendek �ltal ki�ll�tott sereggel B�csig vonult, Frigyes t�rgyal�sra k�nyszer�lt. Erre 1463-ban B�cs�jhelyen ker�lt sor, ahol M�ty�s kedvez� poz�ci�ja ellen�re nagy �rat fizetett a koron��rt: a 80 000 aranyforintos v�lts�gd�jon t�l v�llalta, hogy amennyiben fi� ut�d n�lk�l hal meg, a Habsburg-dinasztia �r�kli tr�nj�t. Mivel a kir�ly az egyezm�ny idej�n legfeljebb 23 esztend�s volt (sz�let�si d�tum�t eddig nem siker�lt egy�rtelm�en meg�llap�tani), erre kev�s es�ly mutatkozott, r�ad�sul feles�ge, Podjebr�d Katalin v�rand�s volt.
Mátyás királlyá koronázása - Cultura.hu
V. László halála után ugyanis Podjebrád György cseh kormányzó (későbbi király) kezébe került. Podjebrád azonban már fogsága idején is királyjelöltként bánt vele. A Hunyadi-párt ekkor már Mátyást valóban a trónra szánta: mögötte álltak a Szilágyiak (a Szilágyi testvérek közül Erzsébet Mátyás édesanyja, Mihály pedig nagybátyja volt), továbbá Vitéz János, a főpap, és a Szentszék is őt támogatta. Választás a Duna jegén A bárói liga ellenjelöltje Garai László nádor volt, ám vele 1458. január 12-én a Szilágyi testvérek Szegeden kiegyeztek. A Szilágyiak megszerezték Garai támogatását Hunyadi Mátyás királlyá választásához. Ezek után 1458. január 24-én Mátyás királlyá választották Budán. Ez volt a híres, a Duna-jegén lebonyolított választás, amikor a köznemesség és a főrendek nagy része Mátyás mellé állt. Ekkor még főleg csak a nándorfehérvári győző fiát látták benne. A magyar vezetők ezután küldöttséget menesztettek Podjebrád Györgyhöz és III. Frigyeshez, a Habsburghoz. Az előbbitől magát Mátyást követelték, az utóbbitól pedig a magyar koronát.
A váltságdíj összege elképesztően magas, 80 ezer aranyforint volt, ami az akkori Magyar Királyság bevételeinek harmadát-negyedét tette ki. Ez ma mintegy négy-ötezer milliárd forintnak felelne meg! Ezenkívül Frigyes haláláig megtarthatta a magyar királyi címet és Sopront kivéve az általa még 1445-ben elfoglalt nyugat-magyarországi várakat és uradalmakat. Sőt a császár fiává fogadott Mátyás abba is beleegyezett, hogy ha törvényes örökös nélkül halna meg, akkor Frigyes vagy leszármazottai öröklik a magyar trónt. Ez utóbbi feltételbe nyilván könnyen belement Mátyás, hiszen még csak húszéves volt, és már 1461-ben feleségül vette a gyermek cseh királylányt, Podjebrád Katalint. Az 1463. július 24-én Mátyás követei – Vitéz János püspök, Pálóczi László országbíró és Szapolyai Imre kincstartó – által Bécsújhely kapujában átvett Szent Koronát háromnapos közszemlére tették Sorponban, majd Budára szállították. Mátyást mégis csak nyolc hónap múlva, 1464. március 29-én, nagycsütörtökön koronázták Magyarország királyává a székesfehérvári bazilikában.
Ennyibe került Mátyás királynak a Szent Korona visszaszerzése
Ekkortájt tűzhette ki a koronázás időpontját 1464. március végére, ő maga február közepén érkezett vissza Budára. A koronázást most már az sem hátráltatta, hogy Mátyás alig tizennégy éves felesége, Katalin március 8-án szülésben meghalt gyermekével együtt. Van olyan feltételezés is, hogy Mátyás azért várt annyit a koronázással, mert az 1463 nyarán visszaszerzett királyi koronát – a Szent Korona alsó, bizánci eredetű abroncsa – egybedolgoztatta az I. Ulászló koronázásakor használt alkalmi, latin feliratos koronával, hogy zárt koronát kapjon, amire azért volt szüksége, hogy majdan a német-római császári címet is elnyerhesse. Ekkor tűzhették csúcsdíszként a keresztet a korona tetejére, a bizánci császári diadémok mintájára. Mivel ez a roppant bonyolult ötvösmunka hosszabb időt vehetett igénybe, ez indokolhatja, hogy miért kellett várni nyolc hónapot a koronázással, de amikor végre elkészült, még a királyné halála és a kötelező gyász sem volt akadály.
550 éve, 1464. március 29-én a székesfehérvári Országgyűlésen királlyá koronázták a már hat év óta uralkodó I. (Hunyadi) Mátyást. A pesti (rákosi) királyválasztó országgyűlésen 1458. január 24-én a főpapok és a főurak megegyeztek Hunyadi Mátyás királlyá választásában, és – mivel csak 15 éves volt – anyja, Szilágyi Erzsébet testvérét, Szilágyi Mihályt választották mellé kormányzóvá. A döntést követően Mátyást hívei, a köznemesek királlyá kiáltották ki. 1458. február 14-én – miután prágai fogságából kiszabadult – az ifjú Mátyás bevonult Budára, ahol a Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban trónra ültették. A fiatal, de határozott uralkodó, hogy hatalmát megerősítse, megfosztotta országos méltóságaiktól a bárókat, főurakat, és a magas tisztségekbe támogatóit, a köznemeseket és a családjához közel állókat helyezte. Így például legfontosabb tanácsadója apja, Hunyadi János barátja, Vitéz János váradi püspök lett. A csalódott főurak III. (Habsburg) Frigyes német-római császárhoz fordultak segítségért, aki 1459 tavaszán betört Nyugat-Magyarországra, és a Mátyás-ellenes pártütő főnemesek támogatásával Németújváron (ma Güssing, Ausztria) magyar királlyá koronáztatta magát.
Mátyás királlyá koronázása - A Turulmadár nyomán
A Mátyás alakjához és országlásához kapcsolódó számos legenda közül az egyik legismertebb arról számol be, hogy az uralkodót a Duna jegén összegyűlt polgárok választották meg Magyarország királyának. Valójában Hunyadi János kisebbik fiát nem az "egyszerű nép" akaratából, hanem az ország leghatalmasabb nemesurainak megállapodása nyomán ültették az ország trónjára, a történetnek azonban annyi alapja van, hogy a királyválasztásra télvíz idején, 1458 januárjában került sor. Az ifjú – mindössze 14 éves! – királynak ugyanakkor hat esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy megkoronáztassa magát, és ezzel uralmát legitimmé, megkérdőjelezhetetlenné tegye a külvilág előtt. Mátyás koronázásának március 29-i évfordulója alkalmából a következő írás a "késlekedés" okait mutatja be. Viszonylag széles körben ismert, hogy Magyarországon a szokásjog meglehetősen bonyolult feltételrendszert szabott a királyok megkoronázásához. Ahhoz, hogy egy uralkodó hatalma törvényessé váljon, a Szent Koronát kellett a fejére tenni, ráadásul a szertartást Fehérváron, az esztergomi érsek celebrálásával kellett elvégezni.
A Szent Korona ekkor Frigyes birtokában volt, még korábban került hozzá V. László révén, aki a trónért folytatott belháború idején nála keresett menedéket. Mátyás hadainak sikerült megállítani a császár csapatait, végül a két uralkodó feszült viszonyát az 1463-ban Bécsújhelyen megkötött szerződés rendezte. Ennek értelmében I. Mátyás 80 ezer aranyforintért "visszavásárolta" Frigyestől a koronát, de emellett abba is bele kellett egyeznie, hogy amennyiben örökös nélkül hal meg, a császár fia, Miksa, illetve a Habsburgok öröklik a magyar trónt (később ez lett hatalmi igényeik első jogalapja), valamint megállapodtak abban is, hogy Frigyes egész életében viselheti a magyar királyi címet. Azt is rögzítették, hogy közös céljuknak tekintik a török ellen vívott harcot. A Szent Korona visszaszerzésével – királlyá választása után hat évvel – 1464. március 29-én Székesfehérvárott végre sor kerülhetett Mátyás hivatalos megkoronázására, amellyel lezárult uralkodásának első szakasza, a hatalom megszilárdításáért folytatott harc.
540 éve koronázták meg Mátyás királyt | National Geographic
- 555 éve koronázták meg Mátyás királyt! Iszonyú drágán vette az ereklyét
- Piszkos pénz tiszta szerelem 23 rész magyarul teljes
- Mi történik a testeddel, ha leszoksz a dohányzásról?
- Tesco gyógyszertár szeged rókusi krt
- [G1] Én Kicsi Pónim 28. rész - A hercegnő pónik kalandja part 3 és part 4 (magyar szinkron) - indavideo.hu
- Legendás állatok és megfigyelésük 2 online
- Halálos baleset történt az 1-es főúton Ács és Gönyű között | KEMMA
- Alkonyat 5 teljes film magyarul videa
- 47 méter mélyen 2 online film
- 1464. m�rcius 29. Hunyadi M�ty�s kir�lly� koron�z�sa Sz�kesfeh�rv�ron
- Ennyibe került Mátyás királynak a Szent Korona visszaszerzése
555 éve koronázták meg Mátyás királyt! Iszonyú drágán vette az ereklyét
Megveszem most!
Az állapotos Erzsébet királyné 1440 elején Visegrádra utazott, ahol udvarhölgye, a német Kottanner Jánosné Wolfram Ilona a fellegvár kincseskamrájában őrzött Szent Koronát a február 21-ére virradó éjjel ellopta és kicsempészte a várból, s a komáromi várba vitte, ahol Erzsébet a rákövetkező éjjel megszülte fiát, Habsburg V. Lászlót, négy hónappal férje, Albert halála után. Mire Ulászló magyar támogatóival megérkezett Budára, az özvegy királyné rábeszélésére Szécsi Dénes esztergomi érsek május 15-én Székesfehérváron szabályosan magyar királlyá koronázta a pár hónapos csecsemőt. Ezután Erzsébet kisfiával és a Szent Koronával együtt Győrbe, majd Pozsonyba távozott, s miután az országgyűlés által megválasztott Ulászlót egy másik koronával szintén magyar királlyá koronázták, Erzsébet a csecsemő László királyt, majd 1440 novemberében a Szent koronát is néhai férje rokonának, Habsburg III. Frigyes német-római királynak, leendő császárnak adta át megőrzésre. Frigyes sem Ulászló királynak, sem Hunyadi János kormányzónak, sem a tényleges uralkodást 1453-ban megkezdő V. Lászlónak nem adta át a koronát, mert annak birtokában igyekezett politikai befolyást gyakorolni Magyarországon.