Újpest történeti, kisvárosias beépítésének és az újabb, házgyári tömbökkel benépesült területnek a határán Ferencz sajátos, magába forduló, a történeti léptéket megidéző épületet hozott létre, az itt álló korábbi moziépület tömbjének felhasználásával. Ezt a minőséget emeli ki az épület kapcsán Branczik Márta, a Kiscelli Múzeum művészettörténész-főmuzeológusa, a Virtuális leletmentés program vezetője is. "Az épület mellett a telepítés nagyon érdekes: ahogy az építész a tervezés, telepítés során a terület – az újpesti munkásművelődés – hagyományait és a kortárs művelődési intézmények lehetőségeit egyformán figyelembe veszi. »A külső térfalak belül teremtettek utcát, mert kívül erre nem volt remény« – írja maga Ferencz István a házról. Sőt ezen túl számol a jövőben az épület mellé kerülő kereskedelmi funkciókkal is, pontosan érezve, hogy a házon kívüli változások visszahatnak az épületre. Ez már nem a hetvenes évek késő modern gondolkodása, hanem annál sokkal komplexebb felfogás, mind az építészet, mind a művelődés-koncepció szempontjából. "
Újpest az 1970-es évekig állt ellen a szocialista művészet különféle remekeinek – egyéni ízlés kérdése, hogy ezek valakit lenyűgöznek-e vagy sem –, a legizgalmasabbat viszont már egész későn, 1986-ban adták át. Ferencz István építészeti-társadalmi víziója, az Ady Endre Művelődési Ház talán pont emiatt, hogy későn érkezett, ezért nem tudott soha otthonává válni az ott lakóknak. Pár évnyi dicsőséget követően mostoha kilátások és lassú hanyatlás lett a sorsa. Pedig a művelődési házban és környezetében benne van egész Újpest. Egy kívülről látható, de csak a hatalmas térbe belépve megnézhető, eredeti kialakítású, zárt terület, ami kifejezi a kerület kisvárosi, a fővárostól karakteresen elütő jellegét. Központi eleme a színház épülete, két oldalán széles utcák futnak, előtte pedig egy nagy tér, közösségi rendezvényekre tökéletes. Áll itt még két másik, hosszúkás épület a színház mellett, ahol klubhelyiségek, kávézók, boltok és különféle szolgáltatások várták a helyieket. De víziószerű elképzelések ide, multifunkció oda, az Ady Endre Művelődési Ház nem tudott gyökeret ereszteni az évek során.
Bezárt az Ady Endre Művelődési Ház Újpesten, nagy botrányt kavart a terület eladása: ellenzéki politikusok szerint jóval a piaci ár alatti négyzetméteráron adták el a területet, "Újpest történetének legnagyobb ingatlanbotrányának" nevezték az ügyet. A választások után felálló új testület megpróbálta ugyan visszaszerezni a telket, úgy tűnik, sikertelenül. Az épületet bontani kezdték - írja az Építészfórum. Ferencz István Kossuth-díjas építész talán legfontosabb budapesti épülete tűnik így el. Az egykori kultúrház az új, vásárcsarnokkal kombinált rendezvényközpont elkészültével vált feleslegessé. Egyelőre nem tudni, mi készül a Tavasz utca 4. alatt álló egykori Ady Endre Művelődési Központ helyén. A tulajdonos-beruházó Maximal Építő Kft. elsősorban lakásépítéssel foglalkozik, a cég képviselője július 30-án az Építészfórum érdeklődésére csak röviden reagált; eszerint a területtel kapcsolatos tervek kidolgozása folyamatban van. Arra a kérdésre nem válaszoltak, hogy a teljes épületet bontásra ítélték-e. Ez azonban valószínűsíthető, hiszen azzal párhuzamosan, hogy 2018 őszén nyilvános pályázatot írtak ki a 6605 négyzetméteres terület értékesítésére, az önkormányzat kezdeményezte az intézményi besorolás megváltoztatását vegyes övezetté – ami ipari, kereskedelmi vagy lakócélú létesítmények építését is lehetővé teszi.
Bár az eredeti elképzelés nem minden részletében valósult meg, a létrejött, kívülről felmagasított földhányásokkal védett, kissé kolostorszerű tér valódi közösségi helyszínné vált a kerület lakói számára. "Különösen tetszik Ferencz Istvánnak az a mondata a Magyar Építőművészetben megjelent, Ferkai Andrásnak és Vargha Mihálynak adott interjúban, amiben a kortárs művelődési házakra utal: »erettem volna elkerülni azt az eddigi művelődésiház-élményemet, hogy a belgaüveges főbejáratnál megkérdezik a karszalagos rendezők: minek jöttem. « Ez a mondat jól kifejezi, hogy elegáns, feszengős kultúrpalota helyett a napi szabadidő értelmes eltöltésének tereit akarta létrehozni" – jellemzi az építész szándékát a művészettörténész. 10/21 Az udvari szárny emeleti folyosója, a háttérben a kulturális központhoz kapcsolódó híd. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity 11/21 Belső tér, 1986 körül. Forrás: Ferencz István archívuma, via Othernity A jól átgondolt telepítés és funkciószervezés mellett az épülettömb további érdekességét jelentik a geometrikus posztmodern részletek, például a kulturális központ utcai tömbjének hajóorr-szerű kialakítása, vagy a változatos nyílászáró-formákból kialakított, beszédes homlokzatszakaszok.